Nevelési tanácsadás
A nevelési tanácsadás komplex mentálhigiénés tevékenység, amelynek keretei között pszichológus és gyógypedagógus szakemberekeink diagnosztikus, konzultációs és terápiás munkájuk révén segítik a kerületünkben élő gyermekek, fiatalok és családok harmonikus fejlődését és lelki egészségét.
Komplex tevékenység, amely jellegében egyaránt kapcsolódik az oktatási, az egészségügyi és a szociális ellátás területéhez, szükség esetén koordinálva a harmonikus együttműködést a három ágazat között. Pszichológus és gyógypedagógus munkatársaink teamben együttműködve végzik „a nevelési tanácsadást”. Maga a nevelési tanácsadás kifejezés tulajdonképpen egy gazdag, összetett tevékenységrendszert jelöl, amely magában foglalja a gyermekek, a serdülők, valamint szüleik és pedagógusaik pszichés, gyógypedagógiai, pedagógiai támogatását, a vizsgálatok, a terápia, a fejlesztés és a tanácsadás gazdag tárházát.
Bejelentkezés: A nevelési tanácsadás keretében nyújtott ellátásokra a bejelentkezés személyesen, telefonon vagy emailben is lehetséges.
A nevelési tanácsadás keretében végzett tevékenységek bemutatása (a részletek a témára kattintva olvashatók):
- komplex gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat a nevelési tanácsadás körében
- diszlexia, diszkalkulia prevenció
- megkésett beszédfejlődésű gyerekek terápiája
- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció
- leggyakrabban tapasztalható nehézségek
(gyermekpszichoterápia, szülő-gyerek terápia, egyéni DSZIT, mediáció, csecsemőkonzultáció
(gyermek-pszichodráma, művészetterápia, DSZIT csoport, szülő-gyerek csoport, dadogó csoport)
- tanácsadás szülőknek (vizsgálatokhoz kapcsolódó tanácsadás, szülőkonzultáció, szülőklub)
- serdülőterápia, tinédzser-konzultáció (4 alkalmas serdülő-konzultáció)
(egyéni konzultáció, csoportos esetmegbeszélés pedagógusok számára, esetkonferenciák a társszakmák képviselőivel)
Vizsgálatok
Komplex gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat a nevelési tanácsadás körében
A szülők, illetve a különböző nevelési-oktatási intézmények a gyermek vizsgálatát a nevelési tanácsadás keretein belül is kezdeményezhetik. (A hivatalos úton történő, szakértői vizsgálat menetéről itt olvashat.) A nevelési tanácsadás keretén belül végzett vizsgálati kérelmek számos témában megfogalmazhatóak: a gyermek fejlődési ütemének megítélése, a mozgásszint, a beszédkészség, a részképességek (olvasás, írás, matematika, figyelem, emlékezeti működés…) felmérése, a pszichés állapot körvonalazása.
A szakértői vizsgálatoktól eltérően a nevelési tanácsadás körében végzett vizsgálat:
- Önkéntes: a szülő maga kezdeményezheti, és nem köteles tájékoztatni a nevelési-oktatási intézményt sem a vizsgálat megindításáról, sem a kapott eredményekről. Mindamellett – a gyermek állapotának körültekintő felméréséhez – hasznos lehet számunkra a gyermekkel foglalkozó szakember (pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, fejlesztő szakember, orvos) véleménye, jellemzése. Ezt a szülő saját kezdeményezésre kérheti a tanítóktól, óvónőktől, de ennek hiányában is elvégezzük a kért vizsgálatot.
- A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézmény, vagy más területen dolgozó szakember (óvoda- és iskolapszichológus, fejlesztő szakember, orvos) is kezdeményezheti, ám ebben az esetben a vizsgálat csak a szülő egyetértésével, beleegyezésével történhet. A szakértői vizsgálatokkal ellentétben a vizsgálati kezdeményezés elutasítása semmilyen jogi következménnyel nem jár.
- A vizsgálat többféle formában kezdeményezhető (személyesen recepciónkon, telefonos vagy írásos formában), illetve a csatolt pedagógiai vélemény is változatos alakot ölthet. Ebben az esetben a „Szakértői vélemény iránti kérelem” c. dokumentum kitöltése nem szükséges, mert a folyamat ekkor jogilag már a szakértői tevékenység keretein belül folytatódik.
- A szülőnek a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban nem kell nyilatkoznia egyetértéséről, illetve egyet nem értéséről. Az esetlegesen felajánlott megsegítési formákat (fejlesztés, pszichés ellátás stb.) saját belátása szerint veheti igénybe, vagy utasíthatja el.
- A nevelési tanácsadás keretein belül végzett vizsgálatokról (kivéve a középső csoportos szűrővizsgálat egyes eseteit) általában nem készítünk írásos véleményt, összefoglalót. A szülő kifejezett kérésére azonban erre is lehetőség nyílik, de a véleményben foglalt megállapítások, javaslatok (pl.: fejlesztés, differenciált nevelés-oktatás vagy számonkérés szükségessége) nem kötelező érvényűek a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozóan.
MIKOR ÉRDEMES A NEVELÉSI TANÁCSADÁS KERETEIN BELÜL VIZSGÁLATOT KEZDEMÉNYEZNI?
- Bármely esetben, amikor a szülő bizonytalan gyermekének fejlődési, érzelmi állapotát illetően, és szívesen konzultálna kérdéseiről szakemberrel. A szülők számára olykor nehézséget jelenthet annak megállapítása, hogy gyermekük viselkedése (pl.: szorongás, önállóság, agresszió, szobatisztaság…), képességei (beszéd, mozgás, figyelem, olvasás…) megfelelnek-e az életkor alapján elvárhatónak, vagy a tapasztaltak inkább valamilyen megszokottól való eltérést tükröznek (pl.: lassabb fejlődésütem, labilis érzelmi állapot stb.).
- A nevelési tanácsadás keretében végzett vizsgálatok segíthetnek ezeknek a kérdéseknek a tisztázásában, és szükség esetén kijelölhetik azt a megsegítési formát, ami ideális volna a gyermek fejlődése szempontjából.
- A fenti kérdések természetesen a gyermekkel dolgozó pedagógusokban is felmerülhetnek, akik – a szülővel egyetértésben – szintén kezdeményezhetik a gyermek vizsgálatát a nevelési tanácsadás keretein belül.
- Javasoljuk, hogy pszichológiai jellegű kérdések esetén mind a szülők, mind a pedagógusok elsősorban a nevelési tanácsadás keretein belül kezdeményezzenek vizsgálatot! (Ebben az esetben a Szakértői vélemény iránti kérelem c. dokumentum kitöltése nem szükséges!)
Következzen néhány példa, mire irányulhat a nevelési tanácsadás körében végzett vizsgálat:
- Korai életkorban a szülők elsősorban a mozgásfejlődésben, vagy a beszédfejlődésben jelentkező problémák miatt jelentkeznek, vagy táplálkozási, illetve szabályozási zavarok miatt. Már néhány hetes korban vizsgáljuk a gyermekek mozgásállapotát, összevetve az adott életkorban elvárható szinttel, keresve az elmaradások lehetséges okait, vizsgáljuk az érzékelés-észlelés, illetve a kommunikáció, szocializáció fejlettségét. Szükség esetén neurológiai vizsgálatra is elküldjük a gyermekeket. Táplálkozási, szabályozási, illetve viselkedéssel kapcsolatos nehézségek esetén pszichológus is részt vesz a gyermekek vizsgálatában.
- Óvodáskorú gyermekek képességeinek, mozgásának, pszichés állapotának vizsgálatakor is a nevelési tanácsadás körében végzett vizsgálatokat véljük ideálisnak! Ennek egyik lehetséges formája a középső csoportos szűrővizsgálat, melyről bővebben itt olvashat.
- Mozgásvizsgálatainkat is a nevelési tanácsadás keretein belül végezzük. Ennek alkalmával többek között felmérjük a gyermek lateralitását, finom- és nagymozgásait, szem-kéz koordinációját, testsémáját, egyensúlyérzékét, a két testfél összehangolásának képességét, a tapintásos észlelést stb.
- Iskoláskorban a szülő (az iskola tájékoztatása, bevonása nélkül is) kérheti a gyermek részképességeinek vizsgálatát, ha valamilyen eltérést tapasztal, ám a vizsgálati eredményekről hivatalos szakértői véleményt nem kér. A nevelési tanácsadás keretein belül végzett pszichológiai-pedagógiai vizsgálatok alkalmával visszajelzést adhatunk többek között: a gyermek nyelvi, olvasási, matematikai, figyelmi képességeiről, íráskészségéről, vizuális és auditív észleléséről, intellektuális képességeiről. Vizsgálati eredményeink alapján egyeztetünk a szülőkkel a szükségesnek vélt javaslatokról, teendőkről.
- A pszichológiai vizsgálatok többnyire egy-egy szokatlan viselkedés (pl.: gyakori sírás, szófogadatlanság, fokozott agresszió, indokolatlan félelmek) hátterében fellelhető pszichológiai tényezők feltárására irányulnak. Gyakran a testi okkal nem magyarázható fizikai tünetek (bepisilés, széklettartási panaszok, fejfájás, hasfájás) tartós fennállása esetén is hasznos lehet a pszichológiai vizsgálat kezdeményezése.
MIKOR ELŐNYÖSEBB SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATOT KEZDEMÉNYEZNI?
- Abban az esetben, ha a szülő gyermeke számára iskolai fejlesztést, differenciált oktatást, értékelést vél szükségesnek, előnyösebb lehet a szakértői vizsgálat kezdeményezése. A szakértői vizsgálatok menetét, megállapításait és javaslatait rendelet szabályozza.
- A szakértői vizsgálatot bármely fél (szülő/ nagykorú tanuló vagy az intézmény) kezdeményezheti, a másik fél ez esetben együttműködésre kötelezhető.
Középsőcsoportos szűrés
A szakszolgálat feladatai között központi helyet foglal el a fejlesztésre szoruló gyermekek felzárkóztatása, felkészítése az iskolára, vagy a következő osztályfokra. Ez a munkánk legkésőbb az óvodai nagycsoportban már megkezdődik az óvodai szűréssel.
Mióta bevezettük a középsőcsoportos szűrést, jelentősen csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik iskolába lépés előtt még súlyos lemaradással küzdenek, mert a korai felismerés, és az időben elkezdett terápia hatékonysága messze felülmúlja azt a fejlesztő hatást, amelyet az iskolában lemaradókkal lehet elérni.
A szűrésben résztvevő gyerekekre az óvónők tesznek javaslatot a szülőkkel való kapcsolattartás, valamint a gyerekekkel a csoportban szerzett tapasztalataik alapján. A gyermek fejlődését nyomon követő űrlap (Porkolábné dr. Balogh Katalin által összeállított forma) különféle szempontokat kínál, melyek figyelembe vétele elősegíti a szűrővizsgálat eredményességét. Az óvodákban a Pedagógiai Szakszogálat munkatársaival közösen átgondolt szempontsor szerint összeállított vélemény alapján kerülnek be a Középső csoportos szűrésbe a gyerekek. Ez a segítség az óvónők részéről mindenképpen szükséges és indokolt, hiszen sok esetben évek óta ismerik a gyermeket és a fejlődését befolyásoló környezetét, mely a róluk alkotott képet egészen egyéni megvilágításba is helyezheti.
Hiszen a tanulási képesség kialakulására együttesen hatnak az értelmi (kognitív), az érzelmi (emocionális) és az érdeklődést kiváltó és fenntartó (motivációs) folyamatok, a környezet eseményeiből és a saját cselekvésből szerzett tapasztalatok.
Az óvónők által megfogalmazott tudatosabb, átgondoltabb véleményalkotás külön energiát és időt vesz igénybe, de ez a ráfordítás szakmai szempontból a későbbiekben bőven kamatozik, ezen kívül a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival való együttműködést is hatékonyabbá teszi.
A Középső csoportos szűrés, mint ahogy a fejlesztés, és a gyermekkel kapcsolatos bárminemű megfigyelés is a szülő írásos beleegyezése után történik meg.
A vizsgálat során a tanuláshoz szükséges készségekre és képességekre, illetve azok fejlettségi szintjére vagyunk kíváncsiak, hiszen a gyermekek nem ugyanolyan ütemben fejlődnek. Ki ebben, ki abban ügyesebb, ezért van szükség a képességstruktúra feltérképezésére. Amikor rákérdezünk az észlelés különböző területeire, a mozgásfejlettség, a figyelem, az emlékezet, valamint a számolási készség és a beszédfejlettség szintjeire, akkor nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy miben kell a gyermeknek még fejlődnie, hanem legalább olyan fontos, hogy miben ügyesebb, fejlettebb, mik az erős oldalai. Ezekre támaszkodva tudjuk megtalálni a segítségadás leginkább sikeres formáit.
A teljesebb kép érdekében szükséges a gyermek legkorábbi ill. ezt követő életeseményeire fókuszáló beszélgetést folytatnunk a szülőkkel is (anamnézis).
Az eredményt előzetesen szóban, majd írásos szakvélemény formájában kapja meg először a szülő, majd az óvoda. Ebben megajánljuk a különböző megsegítéseket is. Minden egyes gyerekről külön-külön konzultálunk az óvónőkkel is, most már az eredmény tükrében.
A megszerzett információk segítségével tartott tanácsadások / konzultációk a szülők és a pedagógusok számára is segítséget nyújtanak, hogy megértsék a problémákat, legyőzzék esetleges előítéleteiket, mellőzzék a „tudod, ha akarod, ne legyél figyelmetlen, nem vagy te buta, csak lusta” megjegyzéseket. Hozzásegít ahhoz, hogy funkció-specifikus finomdiagnosztika, vagyis a képességek részletes feltérképezése keretében elősegítsük az egyéni igényekhez igazodó fejlesztési tervek kidolgozását.
A szűrések májusban történnek, ezért a fejlesztést a következő tanévben már szeptembertől megkezdhetjük. A fejlesztés elsősorban a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók kialakítását, erősítését célozza. A hiányzó vagy rosszul rögzült készségek és képességek komplex és indirekt fejlesztése és korrigálása a gyermekek spontán és örömteli tevékenységeibe, a mozgásba és a játékba ágyazva történik. Megismerve a gyermek erősségeit, ezekre alapozva építkezhetünk. A fejlesztés hatékonyságának alapvető kritériuma, a normál fejlődés szakaszainak, sorrendiségének figyelembevétele, és e fázisok ismételt bejáratásával, az egyes funkciók megerősítése, vagy újratanulása. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mivel a tanulási zavarok hátterében az egyenlőtlen fejlődés mellett leggyakrabban előforduló oki tényező az intermodális (több érzékszerv összekapcsolódásán alapuló) folyamatok zavara.
Fejlesztések, gyógypedagógiai terápiák
Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a prevenciós munkára, a beszédproblémák, a tanulási nehézség veszélyeztetettség korai felismerésére és megelőzésére. A pedagógusok és a szülők kérésére a súlyosabb fejlődésbeli elmaradást mutató, speciális foglalkoztatást igénylő gyermekeket saját intézményükben, illetve szakszolgálatunkban látjuk el egyéni vagy kiscsoportos keretek között. Az óvodai és az iskolai beilleszkedés, előmenetel és sikeresség nagymértékben függ a gyerekekkel foglalkozó pedagógusokkal közösen tervezett és koordinált fejlesztő foglalkozások eredményességétől.
Komplex képességfejlesztés
Az olvasás, írás, számolás elsajátításához, szükséges részképességeket fejlesztjük azoknál a gyermekeknél, akiknél valamilyen veszélyt jelző tünet, vagy elakadás látható. Figyelmeztető tünet lehet az alábbi területeken mutatkozó elmaradás:
- Vizuális észlelés és emlékezet
- Auditív észlelés és emlékezet
- Térben, síkban való tájékozódás
- Saját testén való tájékozódás
- Figyelem-koncentráció
- Nagy és finommozgásban elmaradás
Diszlexia, diszkalkulia prevenció
Azon óvodás korú gyermekek számára, akiknél - szűrővizsgálataink alapján – az olvasás-írási zavar veszélyeztetettsége feltételezhető, fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a későbbi nehézségek megelőzése céljából. E terápiák során kiemelt figyelmet fordítunk a beszéd, hallási észlelés, téri és síkbeli tájékozódás és a ritmuskészség fejlesztésére.
Grafomotoros fejlesztés
Nagycsoportos óvodások / kisiskolások számára szervezünk csoportos foglalkozásokat, amely során a kézügyességet, szem-kéz koordinációt fejlesztjük. Célja az írásmozgások megalapozása. Olyan gyerekeket várunk, akik nem szívesen rajzolnak, kerülik a ceruza, olló, és egyéb eszközök használatát.
Megkésett beszédfejlődésű gyerekek terápiája
Logopédusaink a három éves korukban még nem beszélő gyerekek számára biztosítanak beszédindító terápiát, amelynek fontos része a szülők számára összeállított beszédkésztető technikák elsajátíttatása is.
Mozgásterápiák, fejlesztések
Az eltérő, vagy megkésett mozgásfejlődés gyakran az idegrendszer éretlenségét jelzi, amely a későbbi tanulásnak komoly gátját jelentheti. Részletes állapotfelmérés után kezdjük el a gyermekek személyre szabott egyéni vagy kiscsoportos mozgásfejlesztését, amelyben a szenzomotoros funkciók érését elősegítő, mozgáskoordinációt megalapozó és fejlesztő gyakorlatokat preferáljuk.
Szakszolgálatunknál Alapozó terápiát és Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápiát (DSZIT) biztosítunk a gyermekek számára.
Terápia dadogó gyerekek és szüleik számára
Logopédus és pszichológus kollégáink komplex ellátásban részesítik a dadogó gyermekeket és szüleiket külön-külön, valamint közös foglalkozások keretében is.
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció
A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tüneteket mutató, vagy szakértői bizottság által diagnosztizált, specifikus tanulási nehézséggel küzdő iskolás tanulók terápiái a tünetek enyhítésére, megszüntetésére.
Helyesírás-fejlesztés
A helyesírási problémákkal küzdő tanulók készségfejlesztő foglalkoztatása.
Tanulás-módszertan
7-8. osztályos kortól szervezünk csoportos foglalkozásokat, ahol a fiatalok megismerkedhetnek különféle tanulási stratégiákkal, és elsajátíthatják az egyéni képességeiknek legmegfelelőbb tanulási módszereket.
Pszichoterápiák
Mi a teendő, amikor sűrűsödnek a gondok - kínlódik a gyerek, szenved a környezet? Sem a szülőknek, családtagoknak, sem a hivatásuknál fogva a gyermekkel foglalkozó szakembereknek (pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak) nem könnyű megítélni, hogy jogos-e az aggodalom, jó irányba halad-e a gyerek fejlődése, van-e tényleg baj a gyerekkel.
A gyermek fejlődését születése pillanatától felnőtté válásáig – sőt azon túl is – az egészséges élettel együtt járó konfliktusok, krízisek kísérik. A szűkebb-tágabb környezet: a család, a barátok, társak, az oktatási intézmények, a mindennapokat meghatározó szociális közeg, a maga követelményeivel, elvárásaival, változásaival, esetenként válságaival hat a gyermekre, próbára teszi annak pszichés teherbíró-képességét, alkalmazkodó készségét.
Vajon csak egy kis türelemre, megértésre, a környezet toleranciájára, a körülmények megváltoztatására, vagy éppen szakember/pszichológus segítségére van szükség?
Már ennek a kérdésnek a tisztázásához is érdemes intézményünk szakembereitől segítséget kérni. Az első tájékozódó beszélgetés után tudunk a hozzánk fordulókkal megállapodni a további teendőnkben. Érkezhet a segítségkérés szülőktől, nagyszülőktől, kamaszoktól, illetve pedagógus-, szociálismunkás-, vagy egészségügyben dolgozó kollégától.
Az optimális ellátás érdekében mérlegelnünk kell, hogy csak a gyerek járjon, a szülő és a gyerek együtt jöjjön, csak a szülő/szülők jöjjenek, vagy az egész családra szükség van a problémák kezeléséhez. Döntés kérdése az is, hogy egyéni, csoport, vagy családterápia alkalmazása indokolt.
Munkánk talán legbonyolultabb és legfontosabb része, hogy az érintettek motiváltak legyenek a változásra, akkor is, ha valamilyen külső, intézményi nyomásra jelentkeztek intézményünkbe.
A leggyakrabban tapasztalható nehézségek
Viselkedés-problémák
A felnőtt világ számára nehezen tolerálható magatartási formák megjelenése, uralkodóvá válása. Például: indokolatlanul erős félelmek, nyugtalanság, szorongás. Agresszivitás, vagy túlzott visszahúzódás, kapcsolatképtelenség. Az adott szűkebb-tágabb közösség szabályaihoz való alkalmazkodás zavara, deviánsnak ítélt, akár szélsőséges cselekedetek.
A normál funkciók zavarai (beszéd, evés, alvás, szobatisztaság)
Gyermekkorban előfordul, hogy a már kialakult készségek labilisabbá válnak. Megterhelés hatására (például: testvér születése, költözés, óvodába- vagy iskolába kerülés, kudarcok, szülők házassági válsága, haláleset a családban) a frissen tanult készségek egyensúlya könnyen megroppanhat, olykor tartóssá is válhat a zavar.
Teljesítmény-problémák
Az óvodai, iskolai kudarcok, sikertelenségek, a kibontakozást, önértékelést akadályozó tanulási nehézségek lelki eredetű tüneteket, viselkedészavarokat, beilleszkedési problémákat okozhatnak.
Testi panaszok
Gyermekkorban gyakran előfordul, hogy szervi tünetek mögött lelki problémák húzódnak meg. Különböző fájdalmak, hasi panaszok, túlságosan gyakori megbetegedések esetén felmerülhet – amennyiben a szervi eredet kizárható – hogy a gyermek „testbeszéddel” igyekszik környezete figyelmét felkelteni.
A segítségnyújtásnak igen sok formája van: egyszeri konzultáció, tanácsadás, egyéni vagy csoportos gyermekterápia, családterápia, baba-mama terápia stb. Az, hogy milyen keretek között zajlik majd a segítségnyújtás, milyen szakember vezetésével, az az első beszélgetés után körvonalazódik. Az alábbiakban a legfontosabb ellátási formákról közlünk rövid ismertetést.
Egyéni terápiás formák
Gyermekpszichoterápia
Az első beszélgetések során születik meg a szakember és a szülők közös döntése az egyéni gyermekterápia választásáról, elsősorban a probléma jellege mentén (például ha egy kisgyerek nagyon szenved egy tünettől), de sok más tényezőt is mérlegelve. A gyermek esetében ez azt jelenti, hogy a terápiás órákon hétről hétre ő vesz részt, de szülei, családja, a környezetében történő változások is aktív részei, részesei a folyamatnak. A gyerek számára a foglalkozás elsősorban játéktevékenység, hiszen a terapeuta rajzol, bábozik, épít, társasjátékozik, gyurmázik vele, de ezen a szimbolikus szinten ugyanakkor lényeges változásokra, fordulatokra nyílik lehetőség. A szakember a gyermek problematikájának, aktuális helyzetének és pszichés állapotának megfelelően kíséri és alakítja a tevékenységeket, segítve az új megoldások kibontakozását. Mindez egy hosszabb, a gyerek és segítője közötti szoros érzelmi kapcsolatban valósul meg.
Szülő-gyerek terápia
Szakszolgálatunknál minden terápiás forma esetében fontos szerepet kap a szakember konzultációja a szülőkkel. A gyerekek életkora és a problémák jellege olykor indokolttá teszi, hogy a gyerekek és a szüleik együtt vegyenek részt az órákon. Kisebb gyerekeknél a gyermek és édesanyja egységében merülnek fel a gondozás, nevelés, támogatás kérdései. Kiskamasz korban például a kommunikáció megsegítésére alkalmas ez a forma. Az együttes jelenlét a különböző igények megismerését, elfogadását, az együttérzés és a bizalom megerősítését hozza.
Pszichológus által vezetett DSZIT terápia
A Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia olyan módszer, amely a benne résztvevő gyermeknek izgalmas játéklehetőségeket nyújt, olyanokat, amelyek segítségével éretlen vagy egyes területeken nem kellően differenciált működésű idegrendszerüket saját aktív részvételükkel, önszántukból, egyéni utakon járva fejleszthetik. Tehát nem egy meghatározott, beszabályozott tréning, hanem változatos, sokféle tevékenységet felkínáló, a gyerek számára örömet okozó játékfolyamat.
Eszközei emlékeztetnek a játszóterek, cirkuszok világára: óriáslabdák, guruló hengerek, kötéllétrák, függőhálók, forgó és egyensúlyozó tányérok, deszkák, hinták, valamint rongyok, papírdobozok, kefék és szivacsok. Tehát csupa olyan játékszer, amely az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújt ingereket. Ez a két érzékelési terület az idegrendszer két legkorábban érő, legősibbnek nevezhető modalitása, amelyek hibátlan működése sokféle magasabb rendűnek tartott emberi viselkedés optimális alakulásában elengedhetetlen feltétel.
A DSZIT-terápia komplexitása, valamint nondirektív, a gyerek teljes személyiségét, pszichés problémáit egyszerre látó, arra reagálni képes közege miatt pszichoterápiás megközelítésként is hatékonyan alkalmazható.
továbbiak: www.dszit.hu
Mediáció
„A mediáció lényege abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani úgy, hogy nem kényszerít rájuk szabályokat, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egy máshoz való viszonyulása.” (Riskin, 1994)
A mediáció egyike a konfliktuskezelési módszereknek. Egy pártatlan közvetítő, mediátor által irányított sajátos és egyedi kommunikáció, konfliktusban álló személyek között. A mediátor az eredményt nem tudja garantálni, kizárólag a folyamatért és a lebonyolításért felelős. Fő feladata, hogy elősegítse a felek számára kölcsönösen elfogadható és működtethető megoldások megtalálását és kidolgozását. A mediációban ezáltal mindkét fél nyerni fog. A mediátor a folyamat teljes egésze alatt pártatlan, független, nem tesz javaslatot és nem dönt a felek helyett, a döntés joga a feleknél marad.
Akkor ajánljuk a mediációt, ha egy vitás helyzet elakad, miközben mindkét fél szeretne már megoldást és szabadulna a kínzó helyzettől. A Pedagógiai Szakszolgálat mediációban jártas kollégái előzetes interjút követően döntik el, hogy egy bizonyos, konfliktusokkal terhelt esetben, vagy helyzetben a mediáció hasznos, illetve működőképes megoldás lehet-e.
A mediáció önkéntes alapon működik, aktív részvételt kíván. A folyamat során a felek tisztázzák a megoldandó kérdéseket, majd megvitatják a lehetséges megoldásokat, egymás szempontjait figyelembe véve. A mediátor segít abban, hogy a közös érdekek mentén megegyezés jöhessen létre, amit végül írásba is foglalnak.
Csecsemőkonzultáció
Ma már tudjuk, hogy a csecsemők (0-1 év) észlelésre, emlékezésre, oksági viszonyok felismerésére képesek, élvezik saját hatékonyságukat. Napjaink csecsemője születésétől kezdve kapcsolatban él, amelynek aktív résztvevője. Az anya(szülő)-csecsemő kapcsolat fejlődése rendkívül összetett folyamat, amely hatással van mind a szülő, mind a baba belső lelki történéseire. A csecsemő ezeket a történéseit csak testi funkcióin keresztül képes kifejezni, így a felmerülő problémák - evési, alvási nehézségek, fokozott nyugtalanság, székletvisszatartás - hátterében olyan pszichés folyamatok játszhatnak szerepet, mint a szülő szerepében való elbizonytalanodása, vagy a szülői aggodalmak, félelmek, belső konfliktusok.
A konzultációs alkalmak (5-10 alkalom) során az anya vagy a szülőpár a csecsemővel együtt van jelen, és az adott probléma - melynek organikus okait orvosi vizsgálat útján kizárták - körüljárása mellett a hangsúly a szülők és a kisbaba között zajló interakciókra helyeződik. A gondozó és a csecsemő közötti szavak nélküli történések értelmezésével segítjük a szülőket, hogy gyermekük jelzéseire értőbb módon tudjanak ráhangolódni.
Csoportos terápiák
Intézményünkben a különböző terápiás formák között számtalan csoportterápia is elérhető. Meghatározott céljuk szerint lehetnek képességfejlesztő, pszichoterápiás csoportok, illetve olyanok is, amelyek ezek ötvözetei.
A csoportterápiák különböznek az egyéni, pár- vagy családterápiától. A csoportban a tagok egyénként is terápiás támogatást kapnak, miközben egy közös, biztonságot nyújtó térben egymásra is kölcsönösen hatással vannak. Ebből fakadóan különösen hatékony a csoportterápia.
A csoportos terápiás forma választása a személyes igény mellett elsősorban munkatársaink javaslatai alapján merül fel, a családdal való korábbi konzultáció során vagy az írásos szakvéleményben.
Bejelentkezés, a csoportok indulása:
A legtöbb csoport a tanév elején szerveződik a rendelkezésre álló igények és lehetőségek figyelembe vételével. Csoportba kerüléshez mindig szükség van arra, hogy szakszolgálatunk adminisztrációján a szülők jelezzék erre az igényüket! Akkor is, ha a csoporthoz csatlakozás szakvéleményben javasolt, vagy ha egy kollégával korábban megbeszélt csoportról van szó, és akkor is, ha az előző tanévben várólistára kerültek.
A jelentkezés optimális ideje augusztus utolsó hete. Hívhatnak minket telefonon, megkereshetnek személyesen, illetve írhatnak emailt is központi címünkre. Általában néhány hetet igénybe vesznek a csoportok formai előkészületei: a kapcsolatfelvétel a családokkal, a gyerekek egymáshoz jól illeszkedő beosztása a csoportokba, a helyiségek használatának koordinálása. Szakszolgálatunkhoz évek óta egyre több gyerek jelentkezik csoportba kerülési igénnyel, ezért a tanév során várólista alakul ki.
A csoportok keretei - résztvevők, célok, időpontok, gyakoriság:
Egy-egy csoportban általában 4-8 gyermek vesz részt. A létszám függ a gyerekek életkorától, a csoport jellegétől (pl.: mozgásterápiát vagy dramatikus technikát alkalmazó) és a helyszíntől (pl.: iskolákban előfordul nagyobb csoportlétszám is). A foglalkozások általában heti rendszerességgel folynak fél vagy egész éven át, a megállapodástól függően.
A csoport összetételéről, szakmai fókuszáról, időpontjáról, gyakoriságáról, helyéről a rendelkezésre álló információk alapján a csoportvezetők döntenek – törekedve a leghatékonyabb működési forma kialakítására.
A bejelentkezést követő első, problémafeltáró beszélgetés nyomán derül ki, hogy az adott egyedi esetben milyen megközelítés, mely terápiás forma (pl.: egyéni terápia, szülőkonzultáció, pár- vagy családterápia, csoportterápia, videotréning…) tűnik a leginkább célravezetőnek. A csoportvezetőkkel való találkozás (szülői első interjú) során a tájékoztatáson kívül szóbeli megállapodás születik a csoportos foglalkozás kereteiről (pl. heti egyszer másfél óra a tanév során, a szülőkkel folyamatos kapcsolattartás, titoktartás...) – és a csoport elkezdődik.
A csoportok keretei - a csoportmunka folyamata, hiányzások:
A csoportfolyamat során fontos a szoros kapcsolattartás: A vezetők a folyamatok szakmai követése mellett az egyéni fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve tervezik az órákat. A gyerekek közössége is a csoportfejlődés folyamatában egy új egészként, egységként működik. Ezért kérjük, ha betegség vagy egyéb váratlan ok miatt gyermeke nem tud részt venni egy adott foglalkozáson, azt minél hamarabb jelezze kollégánknak. Telefonon üzenetet hagyhat.
Ha az órák összességének több mint 20 százalékában nem tudnak részt venni a foglalkozásokon, javasoljuk, hogy a szülők kérjenek egyéni konzultációs lehetőséget a csoportvezetőktől, hogy a felmerülő nehézségeket közösen áthidalhassák.
Olykor előfordulhat, hogy a csoportfolyamat során egy-egy kisgyereknek más terápiás formát vagy egy másik csoportot javasolunk.
A legtöbb csoportban az első, problémafeltáró beszélgetést követően is van lehetőség alkalmi személyes konzultációra. Ezt olykor a csoportvezetők kezdeményezik. Általában a csoport lezárásával is találkoznak a szülőkkel, megbeszélik a tapasztalatokat, körvonalazzák a továbbiakat.
A csoportok keretei - felszerelés:
A foglalkozások során szükséges felszerelésről, ruházatról az első találkozás során szó esik. A gyerekek öltözzenek könnyű, évszaknak megfelelő ruhában, amiben kényelmesen mozoghatnak. Érdemes váltócipőt használni vagy vastagabb zoknit húzni. A tornateremben utcai cipő nem használható.
A várótermekben lehetőség nyílik az átöltözésre, a cipők cseréjére, a mosdók használatára, uzsonnák, innivalók elfogyasztására. Kérjük, a csoport megkezdése előtt időben érkezzenek meg, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük áthangolódni, felkészülni a foglalkozásra. A foglalkozás alatt a szülők a folyosókon várhatják meg a gyerekeket. Ha elhagyják az épületet, kérjük, beszéljék meg a gyermekükkel és jelezzék a csoportvezetőknek.
A csoportokban való részvétel a kerületben lakó és a kerületi intézményekbe járó gyerekek és családjaik számára államilag finanszírozott.
Örömteli és gyümölcsöző közös munkát kívánunk csoportjainkban!
Szeretettel várjuk gyermekeiket!
Gyermek-pszichodráma
Olyan terápiás módszer, amelyben a gyermekek fantáziáját, játékkedvét hívjuk segítségül, hogy szimbolikus síkon megjelenítsék, „kijátsszák” nehézségeiket, megfogalmazzák és szembenézzenek félelmeikkel. A csoport biztonságos kerettel szolgál, és teret ad a gyermekek öngyógyító folyamatainak. Saját történeteik megfogalmazása és lejátszása korrektív élményre ad lehetőséget. A foglalkozások során megtapasztalhatják a gyermekek „önértékérzetük” növekedését, társas hatékonyságuk fokozódását. A történetek, mesék a „mintha” világába kalauzolják a résztvevőket, akik a különböző szerepek megélésével lehetőséget kapnak arra, hogy felismerjék személyiségük sokszínűségét, eddig háttérbe szorított, vagy meg nem élt tulajdonságaikat. A csodavilágba való megérkezést, az átváltozást jelmezek használata segíti elő. A gyermekpszichodrámába jól integrálhatók egyéb kreatív, művészet- zene- vagy mozgásterápiás elemek is. A csoport terében megélt élmények elősegítik az önismeret és az empátia növekedését, az énkép és az én-hatékonyság javulását, s idővel a csoport terén kívül is megjelenik, érezhetővé válik hatásuk.
A gyermekpszichodráma hatékony terápiás eszköz számos probléma pl.: beilleszkedési-magatartási gondok, szorongás, szomatikus tünetek, teljesítmény problémák, funkciógondok (evés, alvás…) esetében.
Tapasztalataink szerint a gyermekek szívesen vesznek részt a közös játékban, alkotásban, miközben nehézségeik oldásában aktív szerepet vállalnak. A folyamat során – ami általában egy tanév – a személyiségek „kinyílása”, a változás gyakran önmagáért beszél.
Művészetterápia
A művészetterápiák lényege, hogy a benne résztvevők érzelmeiket, hangulataikat, emlékeiket a művészeten (zene, tánc, festés stb.) keresztül próbálják meg kifejezni. Tehát a művészetterápiákban az alkotás folyamata a cél, és nem maga az alkotás, mint produktum.
A Pedagógiai Szakszogálatba járó gyerekek körében elsősorban komplex módon, azaz a nonverbális terápiákat (képzőművészeti-, zene-, táncterápia), valamint a pszichodráma módszerét kombinálva használjuk. A módszert leginkább olyan gyerekek körében alkalmazzuk, akik félénkek társaikkal, vagy a felnőttekkel szemben, szoronganak az iskolai vagy egyéb teljesítmény-helyzetekben, magatartási problémáik, alvászavaraik, vagy más pszichoszomatikus tüneteik, esetleg ebből fakadó tanulási nehézségeik vannak. Célunk, hogy fejlesszük a gyerekek önismeretét, önreflexiós készségeit, önbizalmát és rámutassunk, hogy nem mindig az alkotás esztétikai értéke a fontos. Célunk továbbá, hogy elősegítsük a gyerekek kommunikációs és nonverbális képességeit, valamint megtanulhassanak elmélyülten megfigyelni egy-egy zenedarabot, művészeti alkotást, és ezáltal jobban megismerjék önmagukat. A csoportban való munka lényege a kiscsoportos foglalkozásban rejlik, itt a gyerekek megtanulhatják a csoportnormákat, a mások iránti érdeklődést, azt, hogy milyen módon lehet elfogadni, tisztelni a más(ika)t, megtanulni az empátiát, milyen módon fejezhetik ki társaik számára alkotásokon keresztül az érzelmeiket.
A csoportoknak ugyan nem célja a művészi képességek fejlesztése, de ez általában spontán velejárója a művészeti önkifejezésnek.
DSZIT csoport
Az egyéni terápiás módszereknél már ismertetett Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia szakmailag indokolt esetben csoportos formában is megszervezhető. A pszichológusok által vezetett csoportok tárgyi környezete, eszköztára ugyanaz a sok mozgásra csábító, sokféle érzékszervi és mozgásos élményt adó fizikai tér, az alkalmak felépítése azonban struktruráltabb, és gyakoribb a pszichodráma, valamint a művészetterápiás elemek terápiába illesztése. A cél azonban ugyanaz: a komplex fizikai, érzelmi és szociális élmények integrációja révén a gyermek - idegrendszeri, személyiség és viselkedésbeli érettségének, harmoniájának előmozdítása, fejlődésének támogatása.
Szülő-gyerek csoport
A szülő-gyerek csoportok során több család (általában szülő-gyerek párosok) több terapeutával dolgozik egyszerre. Az együttes jelenlétet általában a gyerekek életkora vagy a problémák hasonló jellege indokolja. A fókusz az anya és a gyerek közös problematikáján van, mindketten aktív résztvevői a csoportnak. A csoportfolyamat során a gyerekkel való együttlétben azok az ismerős hétköznapi helyzetek is megjelennek, amik a nehézségek, konfliktusok forrásai lehetnek, például a szabályozás, az együttműködés kérdései. Ugyanakkor az átélt örömteli közös élmények tapasztalatai segítenek a változásban, a kapcsolat teljesebbé formálásában. A tevékenységek a gyerekek és a szülők terápiás igénye mentén szerveződnek sok közös játékkal, együttléttel.
Terápia dadogó gyerekek és szüleik számára
Sajátos szerkezetű szülő-gyerek csoport, ahová elsősorban a dadogó, esetleg más kommunikációs-kapcsolati nehézséggel küzdő gyerekeket és a családjaikat várjuk. A résztvevő szülő-gyerek párok az első órán együtt vesznek részt. Kapcsolatépítő, önkifejezést, szabályozást segítő, együttműködésre lehetőséget biztosító játékokat játsszunk strukturált keretben, amelyben bemelegítő, mozgásos, relaxációs és kreatív szakaszok követik egymást. A második órában a gyerekeknek kötetlenebb játékra van lehetőségük, miközben a szülők csoportjában a gyerekekkel kapcsolatos nevelési kérdésekről esik szó. Az órákat a gyerekek fejlődésének, változásának mentén alakuló egyéni igényeknek megfelelően tervezzük hétről hétre.
Tanácsadás
A tanácsadás, vagy konzultáció a mindennapi életvezetésben, döntési helyzetekben, aktuálisan jelentkező, átmenetileg kilátástalannak tűnő nehézségekben tud támogatást, segítséget jelenteni a hozzánk forduló klienseknek. Tanácsadást igényelhet a szülő, a serdülő vagy az a segítő foglalkozású (pedagógus, szociális vagy egészségügyi területen dolgozó) szakember , aki a gyermekkel kapcsolatban áll.
Leginkább abban különbözik a pszichoterápiától, hogy ott nagyobb hangsúlyt kap a múlt, a problémák, és az összefüggések mélyebb megértése.
Fontos kiemelnünk, hogy bár tanácsadásnak hívjuk, konkrét útmutatást (leszámítva az akut krízishelyzeteket, link) mégsem adunk. Hiszünk abban, hogy a legjobban működő megoldást maga az elakadt személy képes megtalálni, mi az odáig vezető úton tudjuk a hozzánk fordulót kísérni. A tapasztalat egyértelműen megmutatta, hogy az érzelmileg zavaros élethelyzetek letisztázása megteremti a megoldást, és szükségtelenné teszi a konkrét tanácsokat. Ebben a folyamatban a szakembernek orientáló, tisztázó, támogató szerepe lehet csupán.
A tanácsadás lehetősége az alábbi nehézségek jelentkezése esetén indokolt:
- életvezetési nehézségek
- teljesítményproblémák
- iskolai, beilleszkedési kudarcok
- szülő-gyerek kapcsolat nehézségei
- érzelmi nehézségek
- serdülőkori nehézségek
Tanácsadás szülőknek
Vizsgálatokhoz kapcsolódó tanácsadás
A gyermekkel kapcsolatban felmerülő kérdések vizsgálati fázisát diagnosztikus szakasznak hívjuk. A kérdéstől függően (viselkedési, önszabályozási nehézségek, fejlődési eltérések, tanulási problémák…) különböző szakemberek (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelők, konduktorok…) kapcsolódhatnak be a vizsgálati folyamatba. A megfelelő vizsgálati eszközök kiválasztása az adott szakember feladata. Az eredményről a szülők általában egy személyes találkozón kapnak tájékoztatást, ahol a felmerülő kérdések is megvitatásra kerülnek. A vizsgálatok feltárhatnak olyan témákat, rávilágíthatnak olyan nehézségekre, amelyek megbeszélése túlnő a visszajelzés keretein, nagyobb teret, több időt igényel. Amennyiben igény keletkezik, vagy javaslat születik a vizsgálat során tapasztaltak bővebb megbeszélésére, továbbgondolására, a diagnosztikus szakaszt egy tanácsadási folyamat követheti.
A tanácsadás fókuszában az adott problematika áll, a munka kevésbé irányul a mélyebb feltárásra, inkább a szükségletek beazonosítása mentén a lehetséges változtatásokat helyezi előtérbe. A tanácsadási folyamat hossza változó, befolyásolja a problematika mélysége és a résztvevők igénye.
A szakember által megajánlott tanácsadást a szülők saját szükségleteik, belátásuk szerint vehetik igénybe. A tanácsadás lehetőséget biztosít az adott kérdés szélesebb áttekintésére, a vizsgálati eredmények alaposabb körüljárására. A tanácsadás során - a folyamat nevével ellentétben - a szakember nem tanácsokat mond , amit a szülők meghallgatnak, hanem az eredményes munka a szülők aktív részvételét kívánja meg, s a szakember inkább követője, támogatója a szülőknek. A tanácsadás folyamatában lehetőség nyílik az aktuális nehézséget a szakember által kínált „tükörben” meglátni, ami segítheti a történések jobb megértését, a jelenlévő folyamatok, érzelmek beazonosítását, a szerepek tisztázását. A munka fokozhatja a szülők viselkedésének tudatosabbá tételét, segítheti a hatékonyabb nevelést, javíthat a szülő-gyermek illetve a szülők közti kommunikáción, s végső soron a kapcsolatokon is.
Szülőkonzultáció
A tanácsadás egy sajátos formája a szülőkonzultáció, melyen csak a szülő illetve szülők vesznek részt. A segítségnyújtásnak ezt a módját leginkább nevelési problémákkal küzdő szülőknek ajánljuk fel. A tanácsadási folyamatnak (4-10 alkalom) a célja, hogy a szülők maguk tudjanak segíteni gyermekük nehézségeinek megoldásában. A konzultációk során az adott problámát a szakemberrel közösen elemzik és keresik a kialakulásának illetve fennmaradásának lehetséges tényezőit, majd ennek mentén együtt gondolkodnak a megoldási lehetőségeken.
Szülőklub
Tanácsadási munkánk során sokszor tapasztaljuk, hogy a szülők tele vannak ki nem mondott kérdésekkel, bizonytalansággal. Ezért időszakonként lehetőséget biztosítunk Intézményünkben arra, hogy Szülőklub formájában a szülőket érintő, érdeklő kérdésekkel, témákkal foglalkozzunk, kötetlen beszélgetés formájában.
A Szülőklub lehetőséget teremt arra, hogy a szülők tapasztalatot cseréljenek, megbeszéljék a gyereknevelés kapcsán felmerülő problémákat. A beszélgetés során erőt tudnak meríteni abból, hogy mások hasonló helyzetben hogyan boldogulnak, ezáltal egymástól tanulnak a legtöbbet. A kötetlen, családias hangulatú beszélgetések alkalmat adnak arra,hogy megosszák egymással az örömöket, a gondokat, a bevált módszereket és a jól működő praktikákat.
Gyógypedagógus-pszichológus kollégák vezetésével közös, együttgondolkodásra hívjuk azokat a kedves szülőket, akik úgy érzik, hogy gyermekük neveléséhez, támogatásához iránymutatásra, segítségre van szükségük.
Rugalmasan igazodunk a szülők igényeihez, és az őket érintő témákat tűzzük napirendre.
Az évek során, ilyen és ehhez hasonló témákról gondolkodtunk már közösen:
- a mindennapok szervezése: ki az úr a háznál?
- óvodai beilleszkedés: a beszoktatás időszaka, milyen a gyermek a közösségben
- testvére született, ő meg újra…
- szeptembertől már iskolás!? okos, de még szertelen/félénk
Jöjjenek el és beszélgessünk együtt:
- ha gondot okoz a megfelelő iskola kiválasztása
- ha a gyermek teljesítménye és motivációja a kiemelkedő képességek mellett is hullámzó, tartósan alul- vagy túlteljesít
- teljesítményszorongás, teljesítménykényszer tapasztalható
- viselkedése vagy hangulata jelentősen megváltozik, esetleg szélsőségessé válik
- bármely – nemcsak tanulási – területen kiemelkedő képességű gyermek testi-, lelki-, érzelmi egészségi állapota labilissá válik
- intézményválasztása, pályaválasztása esedékes
- tehetsége mellett nehezen tud beilleszkedni a kortárs közösségbe valamint tanulási, magatartási nehézségei vannak (felmerül a sajátos nevelési igény szüksége)
- ha szakkört, külön foglalkozást szeretnének gyermeküknek, de bizonytalanok, hogy milyet és mennyit
- ha konzultálni szeretnének a tehetségazonosítás kérdéskörében
Krízisintervenció
A krízis görög eredetű szó, döntést, fordulópontot jelent. Krízisállapot olyankor alakul ki, amikor:
- a személy kénytelen lélektani egyensúlyát veszélyeztető (sokszor váratlan) körülményekkel szembenézni,
- ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabbá válik számára, nem tud másra koncentrálni,
- a helyzetet az addig szokásos problémamegoldó módszerekkel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja.
A krízisállapot leggyakoribb kiváltó oka családi esemény, ami lehet családtag halála, válás, munkahely elvesztése. Vannak fejlődési (pl. serdülőkor, menopauza), illetve esetleges krízisek. Előzőek kiszámíthatóan, utóbbiak hirtelen és sokszor váratlanul jelentkeznek, ezért erőteljesen próbára teszik a személy megküzdési stratégiáit.
A krízis tehát egy feszült, érzelmileg fájdalmas, terhelt állapot, ezért krízis esetén a páciensekkel az első időszakban hetente többször is találkozunk, majd a találkozások gyakorisága hétről hétre egyre csökken, míg a páciens visszanyeri lelki egyensúlyát. A krízis nem betegség, de okozhat lelki megbetegedést, ha nem szentelünk neki elég figyelmet.
Serdülőterápia, tinédzserkonzultáció
A serdülőkor életünk legkaotikusabb időszaka, a múlt és a jövő sajátos találkozása. Összegződik, átdolgozódik a múlt és megrajzolódik a jövő, ennél fogva jelentősége letagadhatatlan.
3 fő életfeladat megoldása hárul a serdülőre: 1. a saját test elfogadása, birtokba vétele, 2. érzelmi leválás a szülőkről, 3. a személyiséghez illeszkedő foglalkozás megtalálása.
A serdülőkori nehézségek komoly következményekkel járhatnak, bár sokszor szinte észrevétlenül zajlanak, vagy a környezet abbéli hite kíséri, hogy: „majd csak kinő a gyerek belőle.” A tapasztalat arra utal, hogy ez nem így van. A bajban lévő fiatalokkal folytatott munka megmutatta, hogy ezekben az esetekben a pszichológiai segítség elengedhetetlen. A csak üljünk és várjunk hozzáállással az utolsó esélyt is elszalaszthatjuk!
A problémás serdülő sokszor bűntudatot és félelmet kelt a szülőkben, ami útjában állhat a felismerésnek és a megfelelő segítségkérésnek.
Speciális életkor, speciális ellátás: az angliai Tavistock Klinikán dolgozták ki több, mint 30 éve a 4 alkalmas serdülőkonzultáció módszerét, ami időben belátható, a függetlenedési folyamatokat nem akadályozza, a fókuszban a jelen problémák állnak, és talán a legfontosabb, hogy leképezi a kapcsolatban levés, és az arról való leválás folyamatát.
Lehetőséget biztosít a serdülő számára, hogy egy semleges felnőttel együtt gondolkodjon saját nehézségeiről, aminek önmagában gyógyító hatása tud lenni lévén aktivitást igényel a serdülő részéről, így átélheti, hogy sorsának tevékeny alakítója.
Sokszor elegendőnek bizonyul a 4 alkalom (illetve a lezárást követően egy hónappal egy 5., kontroll alkalom) az elakadások rendezésére, de előfordulhat az is, hogy egy hosszabb terápia bemelegítő elemeként funkcionáljon.
Szakmai konzultációs formák
Egyéni konzultáció, csoportos esetmegbeszélés pedagógusok számára
Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a társszakmák képviselőivel annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjunk segíteni a családoknak, gyerekeknek. Ebben a folyamatban kulcsszerepük van a pedagógusoknak, akik nap mint nap látják a gyerekeket, tartják a kapcsolatot a szülőkkel.
Az egyéni pedagógus konzultáció lehetséges területei:
- A szakértői vizsgálatok eredményeként szakértői vélemény születik, melyben a szakembereink leírják, hogy milyen nehézségekkel küzd a vizsgált gyermek, és milyen fejlesztésre, megsegítésre van szüksége. A szakvéleményben megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatban minden esetben egyéni konzultációt ajánlunk meg a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak, mely során lehetőség nyílik ezeket a javaslatokat pontosítani, közösen átgondolni, konkrét célokat megfogalmazni a gyermek optimális fejlődése érdekében. Telefonos bejelentkezés alapján időpontot biztosítunk egyéni konzultációra.
- A titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett a Szakszolgálatnál nevelési tanácsadás keretein belül ellátást kapó gyermekkel kapcsolatos konzultációra kerülhet sor szükség esetén.
Esetmegbeszélő csoport pedagógusoknak:
Pedagógusok kérésére vállaljuk esetmegbeszélő csoport vezetését. A csoport célja segíteni a pedagógusoknak megérteni, közösen átgondolni az óvodában/iskolában felmerülő nehéz helyzeteket. Az esetek kapcsán a csoporttagok megoszthatják egymással nehézségeiket, feltehetik kérdéseiket, elmondhatják tapasztalataikat, és a közös gondolkodás során új szempontokat kapnak egy adott eset értelmezéséhez, tisztábban látják az esetben szereplők nézőpontjait és a lehetséges teendőket.
Esetkonferenciák a társszakmák képviselőivel
A gyerekek, akikkel valamilyen módon kapcsolatba kerülünk, nem légüres térből érkeznek. Őket a szülők hozzák, vagy belső indíttatásból, vagy valaki javaslatára, bíztatására, küldésére, utasítására.
Munkánk során a problémák feltérképezése mellett arról is szeretnénk képet kapni, hogy a család kitől, miben kért, várt, kapott már segítséget. Milyen intézmény milyen szakembere dolgozik már a gyerekkel, a családdal. Kik azok a professzionális szakemberek, akik érintettek a gyerek nevelésében, gyógyításában, fejlesztésében, segítésében. A szakemberek közötti jó együttműködés ugyanis nélkülözhetetlen a segítségnyújtásban.
Rendszerint a szülők biztonsággal átlátják a gyermeküket ellátó szakemberek munkáját, és így képesek összehangolni a különféle segítségnyújtásokat. A szülőknek látniuk kell, hogy a több (ellátás), néha kevesebb. Éppen a gyerek lehet a kárvallottja annak, ha átláthatatlanná válik, a sokféle megsegítés. Az egymásról mit sem tudó szakemberek/segítők minden jó szándék dacára is így válhatnak egymás munkájának zavarforrásává.
Vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen, hogy ne csak a szülő közvetítsen a gyerekkel foglalkozó intézmények, szakemberek között.
Éppen ezeknek a bonyolult, sok embert mozgató történeteknek az esetében elengedhetetlen, hogy minden szakember, aki érintett az adott gyerek, család ügyében egy asztal mellé üljön. Szakmája sajátos szempontjait képviselve együtt tudjon gondolkodni a gyerekről, illetve az őt körülvevő családról az orvos, a védőnő, a szociális munkás, a pedagógus, a pszichológus, a fejlesztő. Így mód van arra, hogy vitatkozva, érvelve, a félreértéseket minimalizálva tudják kialakítani a segítségnyújtásnak azt a stratégiáját, mely az adott helyzetben a legtöbb sikerrel kecsegtet, és a legkevesebb kudarccal fenyeget.
Érdeklődni, ill. jelentkezni lehet:
- Telefonon: (+36 1) 215-91-45; (+36 1) 456-03-82
- E-mailben: info.09@fpsz.net
- Személyesen: 1095 Budapest, Mester u. 67. (bejárat: Tóth Kálmán u. 35.) - térkép